Az élet igazságai

“Élni jó, élni szép, ha fogják az ember kezét” – Egy csodálatos vers Szabó Gyula előadásában

Egy szép reggelre gondolok,
és mosolygok és meghalok.
Kéklett az ég, sütött a nap;
mentem sötét fenyők alatt.
Kezemet fogta jó apám;
sárgarigó fütyölt a fán.
Sárga rigó, huncut rigó,
azt fütyölte, hogy élni jó;
hogy élni jó, hogy élni szép,
ha fogják az ember kezét.

Jó lenni nagynak, kicsinek,
mindennek és mindenkinek,
sárgarigónak legkivált,
nagy kertben élni nyáron át,
fenyőre szállni rangosan,
fütyölni szépen, hangosan,
hirdetni vígan szerteszét,
hogy élni jó, hogy élni szép,
ha fogják az ember kezét.

Egy szép reggelre gondolok,
és mosolygok és meghalok.
Kék lesz az ég, ragyog a nap;
megyek magas fenyők alatt
kezemet fogja holt apám,
s megszólal egy rigó a fán.
Azt mondja majd az a rigó,
hogy élni szép, hogy élni jó,
de halni szebb, de halni jobb,
s én mosolygok és meghalok.

Zene: komáromi István

Hirdetés

Aranyosi Ervin: Szerető ölelésben

Mondjátok emberek

Mondjátok emberek, van szebb dolog ennél,
mint ha a szeretet bűvkörében lennél?
Ha két szerető kar így körülölelne,
köztük pici szíved biztonságra lelne.
S nem csak biztonságra, melegítő fényre,
s te is így vigyáznál minden apró lényre.
Szeretettel néznéd végre a világod,
s nem szakítanál le élő kis virágot.
Egész világodat kebledre ölelnéd,
szíved is használnád, nem csak hűvös elméd.

Hirdetés

Aranyosi Ervin: Egy cseppnyi ház

Aranyosi Ervin Egy cseppnyi ház

Aranyosi Ervin: Egy cseppnyi ház

Egy cseppnyi ház az erdő szélén,
előtte kis patak szalad.
Távol a világ csúf zajától,
ahol a szív boldog, s szabad.

Elvonultan a nagyvilágtól,
a lélek csendben megpihen.
Körül ölel a csend varázsa,
nincs ennél szebb, én így hiszem.

Apró kis kunyhó, átkarolva,
pihen a természet ölén,
a földi mennyország csodája
éled a zöld erdő tövén.

Egy cseppnyi házban, teljes élet,
amit élők vesznek körül.
Veled élne és élni hagynak.
Ahol a lélek él, s örül.

Richard Gere: “Egyikünk sem jut ki innen élve!”

Egyikünk sem jut ki innen élve
Egyikünk sem jut ki innen élve, úgyhogy kérlek, ne bánj úgy magaddal, mintha már késő lenne! Edd meg a finom ételt! Sétálj a napfényben! Ugorj az óceánba! Mondd ki az igazságot, amit őrzöl a szívedben, mint egy rejtett kincset! Légy butuska! Légy kedves! Légy furcsa! Semmi másra nincs idő.

Egyszer neked is el kell számolnod, és azon a napon, bizony lesz néhány megválaszolandó kérdés

Egyszer neked is el kell számolnod
Egyszer neked is el kell számolnod, és azon a napon, bizony lesz néhány megválaszolandó kérdés. Nem az lesz a fontos hogy milyen autód van, hanem az, hogy hány embert vettél fel az autódba. Nem az számít majd, hogy mekkora házad volt, hanem az, hány embernek adtál otthont. És akkor már nem a ruha tesz téged, hanem az a tudat, hogy mennyinek segítettél felöltözni. És akkor már nem számít se pénzed, se aranyad, de számít, hogyan éltél azért, hogy azokat megszerezd. És ott nem az lesz a kérdés, mi volt a munkád, a kérdés az lesz, tettél-e elegendő jót. Nem az lesz a fontos, hány barátod volt, hanem az, hogy te hány embernek voltál igaz barátja. A bőröd színe és a külsőd akkor már nem lesz fontos, de a mosolyod és a szemed csillogása elárulja majd ki vagy… és, hogy ki voltál…

Go to Top