Csalódás Archive

Egyszer egy indiai hercegnö édesapjától kapott gyürüvel felkeresett egy hindu bölcset. Azt kérte töle, hogy véssen a gyürübe olyan bölcsességet, mely a szomorú napokon vigasztalja, a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog idöszakokban pedig óvatosságra inti. A bölcs pár nap múlva visszaadta

“Szakítás után már ne újíts fel régi kapcsolatokat, ne szervezz még egy búcsúlefekvést, újrakezdést, és ne alakíts ki ‘se veled-se nélküled’ jellegű viszonyokat. Az élet teremt olyan helyzeteket, amikor választani kell. Ne menekülj el a döntés, a választás felelőssége elől.” Popper

  Egy kicsit megkoptunk, kicsit megfáradtunk… letettük terheinket, s egymás szemébe mélyen nézve visszaemlékeztünk mindenre, mindenre ami szép volt, aztán továbbindultunk, s könnyes szemmel búcsút intettünk. Az út melyre együtt léptünk elágazott, de nem baj, hisz odáig együtt mentünk, hisz így

  Nem ragaszkodom görcsösen semmihez. Megértettem, hogy ha minden tőlem telhetőt megtettem egy emberért, egy kapcsolatért, akkor képesnek kell lennem egyet hátralépni, és útjára engedni a dolgot. Bízni abban, hogy az fog kisülni belőle, ami leginkább a fejlődésemet, a javamat szolgálja.

Elveszíteni valakit… Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat, embereket, csak a halál vehet el tőlem örökre. Pedig sokkal kevésbé drámai módon is elveszíthetünk valakit, ha eljön egy pont, és megszakad valami. És onnantól fogva nem beszélünk vele, nem az ő