Video Archive

Az életembe léptél máról a holnap így lett más veled. Mert értelmet nyert minden, megköszönni mindezt, hogy tudnám most neked. Így érzem, rég bár érthetném köztünk a távolság, mint föld és ég. Szerelemre hangolva bár csak minden dalban értünk szólna a

Úgy szeretném meghálálni, Két kezemmel megszolgálni, Azt, hogy felnevelt, dédelgetett, erő felett. Légy ezentúl mindig boldog, Míg én élek nincs több gondod, Én vigyázok rád már ezután. Úgy szeretném meghálálni, Vagy legalább megpróbálni, Mind, mind azt a jót, mit értem az

Egyszer a Nap úgy elfáradt Elaludt mély zöld tó ölén Az embereknek fájt a sötét Ő megsajnált, eljött közénk ||: Igen, jött egy gyöngyhajú lány Álmodtam, vagy igaz talán Így lett a föld, az ég Zöld meg kék, mint rég :||

Egyszer arra járhatnál, egyszer rám találhatnál, És akkor belém eshetnél, s rögtön el is vihetnél. Vagy inkább ott maradhatnál, nálam bekuckózhatnál. Simán átölelhetnél, csak hallgatnál és kérdeznél. Egyszer megszoríthatnál, aztán megsimíthatnál, Egyszer összehajthatnál, aztán szétbogozhatnál, Egyszer megpörgethetnél, aztán le is fékeznél.

Melletted minden reggel Vidáman ébredek fel, S könnyűnek érzem mindenem. De néha egy hang a szívemben Új útra szólít engem, Talán nem érted meg sohasem, hogy Nem tudom, mit tegyek, nem tudom, hogy legyen. Miért is nem lehetek egyszerre két helyen,