Homonyik Sándor – Ez a szerelem végtelen

Előadó: Homonyik Sándor
Szövegíró: Hatvani Emese

Dalszöveg:
1. vers

Suttognak a fák, zúg a szél,
Az erdő így mesél.
Beragyog a fény, körbejár,
Egy tisztás mélyén ránktalál.

Refrén 1:

Ne szégyelld, ha együtt lát a Nap,
Hiszen Téged az égtől kaptalak!
Azt hiszem, ez a szerelem végtelen.

2. vers:

Őrt állnak a fák, nincs veszély.
Az erdőtől miért félsz?
Színes a világ, láss csodát,
Az árnyékból, kérlek, lépj ki hát!

Refrén 1

Bár voltak nehéz évek,
A világ égett,
Könnyből vér lett,
Nem volt arcunk,
Nem volt hangunk,
Úgy fájt, az élet fájt.

Refrén 2:

Ne szégyelld, ha együtt lát a Nap,
Hiszen Téged az égtől kaptalak!
Én érted lázadnék, én támadnék,
Érted meghalnék, százszor meghalnék,
De úgy hiszem, ez a szerelem, o-o-oh, végtelen.