Mindig a jelennek élj!

 

“Tavasz volt, de én a nyarat vártam; a meleget, a patakok hüs vizét. Nyár volt, de én az öszt vártam; a színes leveleket, és a hüvös, száraz levegöt. Ösz volt, de én a telet vártam; a ropogós havat, és a karácsony örömét. Eljött a tél, de én a tavaszt vártam, a rügyfakadást, a nap melegét. Gyermek voltam, de felnött akartam lenni; szabad és önálló. Húsz éves voltam, de harminc akartam lenni, érett és sokat ismerö. Középkorú voltam, de húszéves akartam lenni; ifjú és szabadlelkü. Nyugdíjas lettem, de középkorú akartam lenni; tevékeny élettel. Életem elmúlt, és sohasem kaptam meg, amit akartam.” Mindig a jelennek élj!