Az élet igazságai » Page 3

És, ha valaki hülyét akar csinálni belőled…

Oszd meg, ha egyetértesz!

Hirdetés

“Odalépett hozzánk a hajléktalan férfi és megkérdezte, vásárlásunk összege eléri-e az ötezer forintot…” – ami ezek után történt felfoghatatlan!

odalepett

 

“Ma elmentünk anyuval a tescoba bevásárolni… Egyszercsak odajött hozzánk egy hajléktalan férfi, aki egyszerű, de tiszta ruhát viselt és nem volt alkoholszaga. Azt kérdezte tőlünk, hogy a vásárlásunk érteke eléri-e az 5000 ft-ot? Kérdeztem tőle, hogy miért szeretné tudni? Azt felelte, hogy van nála tescos kupon, aminél 5000 ft feletti vasarlas utan 500 ft-ot visszakapok a pénztárnál és ezt nekünk adná. Kérdeztem, hogy mit kér cserebe? Azt felelte, hogy nagyon szégyenletes számára, de nagyon sokat segítenék neki azzal, ha a kupon által levont 500 ft-ot a kasszánál visszaadnám neki kp-ban. És cserébe az összes nála lévő kupont nekem adja ( gondolom azért volt neki ennyi kuponja, mert mások ezzel akartak neki segíteni, csak éppen nem volt 5000 ft-ja, bevásárolni, hogy beválthasson akár egyet is belőlük ) Mondtam neki, hogy mivel ilyen kedves, hogy több kupont is nekem adna, vásároljon be 5000 ft-ért és én azt kifizetem neki. Meglepődött és azt hitte viccelek. Megnyugtattam, hogy a kasszánál megvárjuk és amire szüksége van, azt vegye meg. Nemsokára jött is a kosarával és becsülettel minden egyes termeket megmutatva elmagyarázta, hogy mit miért vett?! Pár joghurt, tea, kolbász, mosogatószer, szivacs és élelmiszer, Alkoholt nem vett. Nehezen bírtam ki sírás nélkül, mert megható volt, hogy nem koldult, hanem cserét ajánlott, ami mindkettőnknek jó lett volna. Aztán feliíta a telefonszámát, hogy szívesen dolgozna. Vállalna pakolást, a Párja takarítást… Bármit! Mivel későre járt, nem hívtam fel a telefonszámot, hogy egyáltalán működik-e, de ha az ismerőseim között van olyan, aki Mihálynak tudna segíteni azzal, hogy munkát adna neki, akár csak alkalmit is, az olyan jó és nemes dolog lenne! Én ma mar nagyon jól fogok aludni, mert Mihály és a Párja is boldog lehetett ma este. Szerettem volna róla fotót készíteni, de mondta, hogy nagyon kellemetlen számára, hogy ilyen helyzetben vannak és nem vállalta, én pedig nem erőltettem.”

16602815_1413344518687713_7484848507012897086_nKérjük, aki bármilyen módon tud rajtuk segíteni, vagy ismer hozzájuk hasonlót, akin pár megosztás segíthetne, írjon üzenetet, vagy írja le kommentben!

Hirdetés

Egyszer, ha már elérhetetlen távolságban leszek tőled

Egyszer, ha már elérhetetlen távolságbanEgyszer, ha már elérhetetlen távolságban leszek tőled fiam és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél, nem hagyva magad körül porszemnyi emléket sem, mi rólam mesél, jusson eszedbe gyermekkorod mosolygó napjai. Láss magad előtt egy képet, ahol ketten állunk, te meg én… Talán hároméves lehettél, mikor határozott szavakkal mondtad – szeretlek- S abban a pillanatban valami leírhatatlanul jó érzés melengette lelkemet Hittem, hogy az életnek, ennél boldogabb percei nincsenek, nem lehetnek, mert, aki így szeret, az soha nem fájdíthat szíveket. Emlékszel arra, mikor sírós szemeiddel esdőn néztél rám s én féltő mozdulattal hajoltam hozzád, hogy karomba vegyelek, mert, ha ölelhettelek, felszáradtak arcunkról a könnyek s napfénnyé változtak az ereszekre lecsorgó, hulló esőcseppek. Emlékszel, elengedtelek, mikor szabadságra vágytál. Repülhettél, mint a szárnyait kitáró sas, mely, akkor is átszeli a tengert, ha tajtékzó hullám sodorja… De az a sas, az a sas, fiam, a végtelenbe szállva is tudja, honnan indult el, és hol van régi otthona. – Kun Magdolna

Böjte Csaba testvér felvett egy idős stoppost. Ám nem hitte volna, hogy ilyesmivel gazdagszik majd!

Böjte Csaba testvér felvett egy idős stoppost

“Egy idős néni áll a tavaszi zimankóban az út szélén, fején karton kendő, kezében egy kisebb zsák és szelíden integet. Megálltam, felvettem a nénit, és elkezdünk társalogni. Hamar kiderül, hogy dióbelet visz a szentgyörgyi piacra. Kérdés nélkül elkezd mesélni:

Gyerekkoromban nagytatámmal ültettünk tk tíz diófát, locsoltuk a közeli patakból, de egy még abban az évben ki is száradt, a többi gyökeret eresztett. Teltek az évek, aztán engem az élet elsodort hazulról. Nagytatám egy szomorú nyári napon halt meg, hazajöttem a temetésre, a szépen felcseperedett diófák árnyékában ravatalozták fel. Az egész szertartás alatt én némán álltam a nyurga nagy fák árnyékában…

Teltek az évek! Nyugdíjas lettem! Egyedül maradtam és hazaköltöztem a szülőfalvamba. Nyugdíjam oly kevéske, így ősszel összeszedem a diót és télen megtöröm. Kilós, fél kilós csomagokban nagyon hamar el tudom adni, két óránál tovább még sohasem álltam kint a piacon. Ha hiszi, ha nem ez a kilenc diófa engem átsegített a télen! Az idén is, nemcsak tűzifát tudtam venni a dióbélből, hanem még egy kis malackát is. És most ha ezt a maradékot sikerül eladnom, szeretnék venni tíz kis facsemetét. Tudja van egy aranyos unokám, nemsokára hazajön, el fogjuk ültetni a kis fákat és ha majd ő is megöregszik, diótörés közben biztos majd el fog mondani érettem egy-egy imádságot….

Az autó halad a tavaszi verőfényben… a néni elhallgatott, én is hallgatok, némán vezetek. Nemsokára a piacnál fékeztem, megálltam és utasom a reszkető kezével egy fél kiló zacskó dióbelet csúsztatott az ülésre. Tiltakoztam, de ő szelíd mosollyal csak annyit mondott: vegye csak el, nekem is a jó Isten adta a drága nagyapámat ki a diófákat ültette….

Szó nélkül sebességbe teszem az autót, vezetek, de fél szemmel a dióbelet nézem: az egyszerű székely asszony válaszát a gazdasági krízisre. Kezembe vettem a szépen bekötött kis csomagot, kibontottam és elkezdtem ropogtatni a finom dióbelet, a becsületes, évtizedeken áthajló munka gyümölcsét, a finom, egészséges választ egy nagymama anyagi gondjaira.

Járható út… Megyek és én is veszek tíz facsemetét!

Szeretettel: (Böjte) Csaba testvér”

Forrás:

Az angyalok azt üzenik

Az angyalok azt üzenikAz angyalok azt üzenik, hogy a választ saját magadban találod. Mielőtt bármi megváltozna, először el kell döntened, mit is akarsz. Szakíts időt arra, hogy elgondolkozz szíved igaz vágyain, és tudd, hogy a legjobbat érdemled, ahogyan mi mindannyian.

Go to Top