Az élet igazságai » Page 4

Dr. Bagdy Emőke: Rendkívüli dolog történik a lelkünkkel, amikor valakit elvesztünk!

bagdy_emoke.jpg.1200x0_q85

“Ha valakit elveszítettünk, akit szerettünk, a lélek azonosulással gyógyul. Egyszer csak észrevesszük, hogy bizonyos tulajdonságait, mozdulatait öntudatlanul is átvettük annak, akit nehéz elengedni. Valami apró gesztust, hangsúlyt vagy mindennapi szokást. Például úgy terítünk, úgy hajtjuk össze a szalvétát, ahogy az elhunyt édesanyánk tette. Valamit föltámasztunk abból, aki elment.

A pszichológia ma már tudja: akkor ér véget a gyász időszaka, az elengedés folyamata, amikor az ember azt veszi észre magán, hogy valamit pont úgy csinál, ahogy a számára fontos, általa elveszített személy annak idején, és ráeszmél arra, hogy egy darabkát belőle beépített az énjébe. Őt már nem kapja vissza, de valamit belőle mégis megőrizhet haláláig.

Így folyamatosan össze vagyunk kötve mindazokkal, akiket valaha szerettünk, mert a lelkünkben ott van az emlékük, és a viselkedésünkben néhány motívum, amiről tán magunk se tudunk, mert nem tudatosítottuk ezeket. De ha megfigyeljük, rájöhetünk, hogy mit támasztottunk fel azokból, akiket elveszítettünk és megsirattunk.”

Hirdetés

A katonát 35 férfival csalta a felesége, a bosszúja fantasztikus volt.

A katonát 35 férfival csalta a felesége

Erre mondják azt, hogy vissza nyalt a fagyi.
Mennyire érdekes, hogy a férfi, aki azért kockáztatja az életét, hogy minél több pénzt keressen, mégis egy ilyennel ” áldja ” meg a sors.

A többség szerint egy csodálatos kapcsolat volt az övüké, egy fiatal csinos szőke lány, és egy izmos életrevaló erős katona. Rájuk nézni is kellemes érzés volt, annyira összeillettek. A férfi hivatásos katona révén különböző kiküldetéseken vett részt, olyan helyeken ahol valóban háborús viszonyok uralkodnak. Az élete kockáztatásával a feleségének akart még jobb – pénzben gazdagabb – életet biztosítani.
A férfi családja ellenezte ezt a kapcsolatot, mivel a lány minden alkalommal, amikor ő küldetésen volt, folyamatosan flörtölt, kihívóan öltözködött és csacsogott a férfiakkal.
Természetesen a katona nem hitt nekik, mivel elvakította a szerelem. Amikor az ember vakon szerelmes, akkor azt a másik fél megérzi, és ki is használja legtöbbször.

Egy nap azonban minden megváltozott. A srác mit sem sejtve szállt le a repülőtéren, és már szaladt is a rá váró feleségéhez és családjához.
Egy 1 éves koreai misszióról ért haza, de minden megváltozott.
Az asszony olyan dolgot közölt a férfival, amit nem fogsz elhinni. Elmondta, hogy terhes. 4 hónapos a kisbabájuk. A férfi szemei kidülledtek, legalább akkorára mint egy csigának, és megkérdezte a nőtől, hogy mi ez a többesszám?
A nő el akarta vele hitetni, hogy az övé a gyerek, hiába nem voltak 1 éve együtt, mivel ő nem csalta meg.

Itt telt be a pohár, és beadta a katona a válópert, amit a nő nem akart elfogadni, és a bíróságon nem mutatta be az apasági teszt eredményét.

Végül is kiderült, hogy egy néger férfitól van a gyermek, és ha ez nem elég, kb 35 férfival lépett félre az 1 éves koreai kiküldetés alatt.

Természetesen az apa nem vállalta el a gyermeket, hiszen számára csak egy egy éjszakás kaland volt az egész, semmi több.

Így maradt egyedül, egy kisbabával megszégyenülve a csalfa asszony, aki nem tudta megbecsülni a férjét, és az alantas ösztönei erősebbek voltak nála…

Hirdetés

És, ha valaki hülyét akar csinálni belőled…

Oszd meg, ha egyetértesz!

“Odalépett hozzánk a hajléktalan férfi és megkérdezte, vásárlásunk összege eléri-e az ötezer forintot…” – ami ezek után történt felfoghatatlan!

odalepett

 

“Ma elmentünk anyuval a tescoba bevásárolni… Egyszercsak odajött hozzánk egy hajléktalan férfi, aki egyszerű, de tiszta ruhát viselt és nem volt alkoholszaga. Azt kérdezte tőlünk, hogy a vásárlásunk érteke eléri-e az 5000 ft-ot? Kérdeztem tőle, hogy miért szeretné tudni? Azt felelte, hogy van nála tescos kupon, aminél 5000 ft feletti vasarlas utan 500 ft-ot visszakapok a pénztárnál és ezt nekünk adná. Kérdeztem, hogy mit kér cserebe? Azt felelte, hogy nagyon szégyenletes számára, de nagyon sokat segítenék neki azzal, ha a kupon által levont 500 ft-ot a kasszánál visszaadnám neki kp-ban. És cserébe az összes nála lévő kupont nekem adja ( gondolom azért volt neki ennyi kuponja, mert mások ezzel akartak neki segíteni, csak éppen nem volt 5000 ft-ja, bevásárolni, hogy beválthasson akár egyet is belőlük ) Mondtam neki, hogy mivel ilyen kedves, hogy több kupont is nekem adna, vásároljon be 5000 ft-ért és én azt kifizetem neki. Meglepődött és azt hitte viccelek. Megnyugtattam, hogy a kasszánál megvárjuk és amire szüksége van, azt vegye meg. Nemsokára jött is a kosarával és becsülettel minden egyes termeket megmutatva elmagyarázta, hogy mit miért vett?! Pár joghurt, tea, kolbász, mosogatószer, szivacs és élelmiszer, Alkoholt nem vett. Nehezen bírtam ki sírás nélkül, mert megható volt, hogy nem koldult, hanem cserét ajánlott, ami mindkettőnknek jó lett volna. Aztán feliíta a telefonszámát, hogy szívesen dolgozna. Vállalna pakolást, a Párja takarítást… Bármit! Mivel későre járt, nem hívtam fel a telefonszámot, hogy egyáltalán működik-e, de ha az ismerőseim között van olyan, aki Mihálynak tudna segíteni azzal, hogy munkát adna neki, akár csak alkalmit is, az olyan jó és nemes dolog lenne! Én ma mar nagyon jól fogok aludni, mert Mihály és a Párja is boldog lehetett ma este. Szerettem volna róla fotót készíteni, de mondta, hogy nagyon kellemetlen számára, hogy ilyen helyzetben vannak és nem vállalta, én pedig nem erőltettem.”

16602815_1413344518687713_7484848507012897086_nKérjük, aki bármilyen módon tud rajtuk segíteni, vagy ismer hozzájuk hasonlót, akin pár megosztás segíthetne, írjon üzenetet, vagy írja le kommentben!

Egyszer, ha már elérhetetlen távolságban leszek tőled

Egyszer, ha már elérhetetlen távolságbanEgyszer, ha már elérhetetlen távolságban leszek tőled fiam és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél, nem hagyva magad körül porszemnyi emléket sem, mi rólam mesél, jusson eszedbe gyermekkorod mosolygó napjai. Láss magad előtt egy képet, ahol ketten állunk, te meg én… Talán hároméves lehettél, mikor határozott szavakkal mondtad – szeretlek- S abban a pillanatban valami leírhatatlanul jó érzés melengette lelkemet Hittem, hogy az életnek, ennél boldogabb percei nincsenek, nem lehetnek, mert, aki így szeret, az soha nem fájdíthat szíveket. Emlékszel arra, mikor sírós szemeiddel esdőn néztél rám s én féltő mozdulattal hajoltam hozzád, hogy karomba vegyelek, mert, ha ölelhettelek, felszáradtak arcunkról a könnyek s napfénnyé változtak az ereszekre lecsorgó, hulló esőcseppek. Emlékszel, elengedtelek, mikor szabadságra vágytál. Repülhettél, mint a szárnyait kitáró sas, mely, akkor is átszeli a tengert, ha tajtékzó hullám sodorja… De az a sas, az a sas, fiam, a végtelenbe szállva is tudja, honnan indult el, és hol van régi otthona. – Kun Magdolna

Go to Top