Sokszor csak idealizálunk, embereket, helyzeteket, sőt még önmagunkat is

Hirdetés

Sokszor csak idealizálunk, embereket, helyzeteket, sőt még önmagunkat isSokszor csak idealizálunk, embereket, helyzeteket, sőt még önmagunkat is. Szerelmet képzelünk oda, ahol a szeretetnek is még csak a legapróbb lángja pislákol. Társat látunk a másikban, pedig csak félünk az egyedülléttől. Szenvedélyt érzünk ott, ahol a szükség már lyukat vájt a falba. Azt hisszük jó helyen vagyunk, a megfelelő ember mellett, olyannak képzeljük, amilyenre vágyunk. Pedig mindez oly távol áll a valóságtól. S mindez miért? Mert eszeveszettül vágyunk rá, hogy ott belül végre megmozduljon bennünk valaki, valami. – Golden Dawn

Hirdetés

Hirdetés
Csatlakozz új Facebook oldalunkhoz
Előre is köszönjük!